Menopauza

A menopauza azt az átmeneti időszakot jelenti, amikor a petefészek aktivitása fokozatosan megszűnik, és a nő termékeny periódusa végetér. A menopauza közeledtével a szervezet egyre kevesebb ösztrogént (női nemi hormont) termel. Az ösztrogén szintje azonban nem egyenletesen csökken, hanem hullámokban. Ezek a hirtelen hullámok okozzák a különböző tüneteket, például a hőhullámokat, az éjszakai izzadást, a hangulatváltozásokat és a depressziót. Ez az átmeneti időszak átlagosan 5 évig húzódik.

Mikor kezdődik?

Mivel minden nő különböző, ezért lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mikor kezdődik a menopauza. A legtöbb nő menstruációs ciklusa a 40-es évei végén vagy az 50-es évei elején ritkulni kezd, azonban vannak, akiknél ez csupán 60-as éveik során következik be. A 40. életév előtt bekövetkező menopauza ugyan nem túlságosan ritka, mégis viszonylag korainak mondható. Ezért ha bármilyen életkorban úgy érzed, hogy a változás tüneteit érzékeled, keresd fel orvosod, aki segíthet eloszlatni a kétségeidet.

Bár számos tényező képes befolyásolni a menopauza kezdetét (például egyes betegségek), hasonlóan ahhoz, mint ahogyan a pubertás kezdetének életkora, a menopauza kezdetének ideje is részben genetikailag meghatározott – ezért ha tudod, hogy az édesanyádnál vagy más női rokonodnál mikor kezdődött a menopauza, ez segíthet megbecsülni, hogy nálad mikor várható a változás.

Tünetek

A menopauza legelső tünete a menstruációs ciklusok gyakoriságának csökkenése. Vannak, akiknél ez lesz az egyetlen észrevehető tünet: a vérzések egyre ritkábban jelentkeznek, amíg teljesen meg nem szűnnek. Mások ugyanakkor többféle tünettel kell szembesüljenek, többek között hangulatváltozásokkal, fejfájással, szaporább szívveréssel, hőemelkedéssel, izzadással és spontán hőhullámokkal. Ezek a tünetek ugyan kellemetlenek és kényelmetlenséget okozhatnak, de (szerencsére!) csak átmenetiek.

Egy másik gyakori probléma a hüvelyszárazság. A menopauzás nők 55%-ánál előbb-utóbb jelentkezik a hüvelyszárazság (Forrás: Menopause and breast cancer: Symptoms, late effects, and their management. Patricia A Ganz. Seminars in Oncology. 2001;28(3):274-283.) A hüvelyszárazság a lecsökkent ösztrogénszint következménye. Mivel az ösztrogénnek köszönhetően marad a hüvely nyálkahártája egészséges és vastag, az ösztrogén szintjének csökkenése a hüvely nyálkahártyájának elvékonyodását és szárazságát okozhatja. Ezáltal a hüvely sokkal sérülékenyebbé válik, például szexuális kapcsolat alkalmával is.

A további hosszú távú hatások között az inkontinencia, a nemi vágy csökkenése, valamint (idővel) a csontritkulás (osteoporosis) említhető. Szerencsére számos módszer áll rendelkezésre a tünetek kezelésére – ezért tested változásai nem jelentik azt, hogy szokásaidnak is drasztikusan meg kellene változnia.

Tanácsok

Bár a menopauza nem kerülhető el, sok mindent lehet tenni a tünetek enyhítése érdekében. Ezek az alábbiak:

  • Kerüld a kávé és az alkoholos italok fogyasztását
  • Ne dohányozz
  • Kerüld az erősen fűszeres ételeket
  • Fogyassz alacsony zsírtartalmú, ugyanakkor magas D-vitamin és kalcium tartalmú ételeket
  • Fogyassz szójából készült ételeket
  • Mozogj minden nap (végezz Kegel-gyakorlatokat a medence- és gátizmok megerősítése érdekében)
  • Végezz légzőgyakorlatokat
  • Végezz jóga, tai chi vagy meditációs gyakorlatokat az ellazuláshoz
  • Maradj szexuálisan aktív
  • Használj síkosítót a nemi együttlétek során
  • Használj nedvesítő hatású mosakodót a hüvelyszárazság kezelésére

Nagyon fontos, hogy megbeszéld orvosoddal a menopauzával kapcsolatos aggályaidat. Ha a menopauza következtében kellemetlen érzéseid vannak, esetleg fájdalom vagy érzelmi stressz gyötör, orvosod kidolgozhat egy kezelési tervet, és az ehhez szükséges gyógyszereket is felírhatja neked. Bár egyes esetekben a természetes megoldások is elegendőek lehetnek, súlyos tünetek esetén orvoshoz kell fordulni. Orvosod a csökkent hormonszintek helyreállítása érdekében hormonpótló terápiát (HRT), elsősorban ösztrogént írhat elő neked. A terápia eredményeképpen megszűnhetnek tünetek, valamint csökkenhetnek a hosszú távú kockázatok, például a csontritkulás kialakulásának esélye.